A roxforti kviddicspálya mérkőzés közben
A kviddics (korábbi nevén: querditch-lápi játék vagy kwidditch)[1] egy seprűnyélen játszott varázslósport. A boszorkányok és varázslók körében legjobban ismert és legnagyobb rajongásra számot tartó sport, Rubeus Hagrid szerint hasonló szenvedély lengi körbe a játékot, mint a muglik esetében a labdarúgást.
A játék célja, hogy több pontot szerezzünk mint az ellenfél. Minden gól (a kvaff átdobása az ellenfél három karikájának egyikén) 10 pontot ér, míg az aranycikesz elfogása 150 pontot. A játék kétféleképpen érhet véget: ha az aranycikeszt valamelyik csapat fogója elkapta, vagy a két csapatkapitány közös megegyezéssel felfüggeszti a mérkőzést. Néhány mérkőzés a határozatlan időtartam miatt igen hosszúra nyúlt, A kviddics évszázadai című munka szerint a leghosszabb ismert mérkőzés hat hónapig tartott.[2]
A játék története[]
Bár a kviddics volt az első (és ezidáig egyetlen) seprűjáték, amely világszerte osztatlan népszerűségre tett szert a varázslótársadalom körében, semmiképpen sem az első seprűjáték a mágia történetében. A kviddics számos ősi, lokálisan népszerű seprűsport különböző elemeiből tevődött össze, így tett szert egyedülálló játékélményre és ismertségre.[3]
Régmúlt idők seprűjátékai[]
A játék fejlődése[]
Az aranycikesz[]
Szervezeti háttér[]
A kviddicspálya[]
- Lásd még: Kviddicspálya
Szabályok[]
Posztok a csapatban[]
Szabálytalanságok[]
A felszerelés[]
A mérkőzés[]
Kviddicsligák és tornák[]
Ismert kviddicscsapatok[]
- Lásd még: Kviddicscsapatok listája
A rajongók[]
A színfalak mögött[]
Hivatkozások[]
- ↑ A kviddics évszázadai, 3. fejezet (A querditch-lápi játék)
- ↑ Harry Potter és a bölcsek köve, 11. fejezet (Kviddics)
- ↑ A kviddics évszázadai, 2. fejezet (Régi korok seprűjátékai)
